Számos dologra kell figyelnünk ahhoz, hogy minőségi nyomatokat állíthassunk elő a szitanyomó sablon segítségével.

A SZITAKERET MEGVÁLASZTÁSA

A szitanyomó sablon alapja egy fából vagy fémből – jellemzően alumíniumból – készült keret. A fa keretek – melyek elterjedésének oka elsősorban az alacsony áruk volt – manapság már visszaszorulóban vannak. Egyre inkább kiszorítják őket az alumínium keretek, amelyek nem vetemednek és vízre, hőmérsékletre is kevésbé érzékenyek.

Ahhoz, hogy a választott keret megfelelő alapja lehessen a szitanyomó sablonnak, elengedhetetlen az alapos tisztítás, előkészítés. Amennyiben már használt keretet készítünk elő, el kell távolítanunk a felületéről a korábbi ragasztórétegeket. Ezt a lépést akkor hagyjuk csak ki, ha nincsenek nagy lyukak, kráterek a ragasztós felületen. A megfelelően felvitt ragasztóréteg többször is felülragasztható. (A szitakeret ragasztókról és azok használatáról itt olvashatsz részletesebben: https://csh.hu/gyik/szitanyomas/szitagyartas/)

A SZITASZÖVET KIVÁLASZTÁSA

Egy adott munkához szükséges szitaszövet típusát és színét a nyomtatandó minta és a használni kívánt szitafesték határozza meg. UV száradású szitafestékhez 120-180 szál/ cm sűrűségű szitaszövetet használjunk. Ha oldószeres szitafestékkel dolgozunk, 90-120 szál/cm sűrűségű szövetre lesz szükségünk. Vizes bázisú festék mellé grafikai nyomatoknál a 68-140 szál/cm sűrűség, textilnyomás esetén – plasztizol festékhez is – a 40-90 szál/cm sűrűség az ideális választás. Speciális esetekben a fentiektől természetesen eltérhetünk, minden szövetválasztást a konkrét munka típusa befolyásol. Vékony vonalak, részletgazdag grafikák nyomásához sárga színű, kevésbé részletes mintákhoz fehér színű szitaszövetet használjunk.

Tapasztalataink alapján a 77 szál/cm-es sűrűség alatti szövetek esetében a szitaszövet színe nem befolyásolja jelentősen a nyomat minőségét. A változatos grafikáknak, a festékek és az alapanyagok széles választékának köszönhetően számtalan egyéb kombinációra is létezik megfelelő választás szitaszövet tekintetében. Hívd kollégáinkat és segítenek választani!

A SZITANYOMÓ SABLON FESZESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Nem csak a keretnek és a felragasztott szitaszövetnek van komoly jelentősége a szitanyomó sablon elkészítésekor. Ugyanis nem mindegy, hogy a szövetet mennyire feszítjük meg a felragasztása előtt. A nem megfelelően megválasztott feszességi értéknek rossz minőségű nyomatok vagy szövet szakadás lehet a vége, amely – mindkét esetben – anyagi- és időveszteséggel jár. A feszességi értéket a nyomtatandó grafika, a választott alapanyag és festék, valamint a használt szitanyomó berendezés figyelembevételével kell meghatároznunk.

Kézi szitanyomás esetén a sziták nem feszíthetők túl feszesre, mert nem lehetséges folyamatosan, egyenletes nyomóerővel nyomtatni. Alacsonyabb feszesség ajánlott azoknál a munkáknál is, ahol az alapanyag felülete nem egyenletes, esetleg hajlékony, és a szitanyomó sablonnak le kell követnie az alakváltozásokat a nyomtatás során.

Gépi nyomtatás esetén, valamint ahol nagyon passzerpontos nyomatokra van szükség több színes nyomtatásnál, ajánlott a választott szitaszövet feszességi határának közelében feszíteni.

Amennyiben feszesebb szitanyomó sablon készítése a célunk, dönthetünk a választott szövet típuson belül a vastagabb szálátmérőjű változat mellett, ha elérhető ilyen az adott szövetből. Ilyenkor azonban kompromisszumot kell kötnünk a kevesebb nyomtatható festékmennyiséggel. A vastagabb szövetszálú szitanyomó sablonok tartósabbak is, de az elméleti (és gyakorlati) nyomtatott festéktérfogat, tehát a velük nyomtatható festékréteg kisebb.

A SZITANYOMÓ SABLON ÉLETTARTAMÁNAK NÖVELÉSE

Akár gyártatjuk, akár magunk készítjük, nyilván azt szeretnénk, hogy a szitanyomó sablon minél hosszabb életű lehessenek, hiszen költségbe – és időbe – kerül az elkészítése. Ehhez annyit kell tennünk, hogy a szövet típusának meghatározása és a megfelelő feszességi érték megválasztása előtt számításba vesszük az alábbiakat (az adott munkára vonatkozóan):

1. a használt festék típusa (plasztizol, UV, oldószeres, vízbázisú)
2. a nyomtatandó felület struktúrája (sima, struktúrált)
3. a nyomatminta (apró, részletgazdag nyomat/nagyobb felület)
4. az egymásra nyomtatandó színek száma és pozíciója
5. az össz nyomatszám.

A fentiek figyelembevételével elkészített szitanyomó sablont használva – megfelelő kezelés mellett – meghosszabbíthatjuk annak élettartamát. A szitanyomó sablonokat minden felhasználás után a megfelelő szitamosó folyadékkal mossuk el, a szitasablont archiváljuk (erről itt olvashatsz bővebben: https://csh.hu/hirek/szitanyomas-a-szitak-archivalasa/), vagy rétegtelenítsük. Amennyiben szükséges, szellemképeltávolítót is használhatunk.

Mielőtt újra használni szeretnénk egy korábban archivált szitát, vagy ugyanazzal a sablonnal hosszú időn keresztül dolgozunk, mérjük meg a szita feszességét. Ez az érték ugyanis idővel csökken, ami minőségi problémákat okozhat a nyomtatás során. Amennyiben 4 szín nyomtatásához (CMYK) választjuk ki a szitákat, törekedjünk arra, hogy mindegyik szitanyomó sablon esetén közel azonos legyen a feszesség (+/- 0,5N). Ezt tartsuk szem előtt a többszínű nyomtatások esetében is. Az ennél nagyobb mértékű feszességi eltérés passzer problémákat okozhat, vagyis a színek egymáshoz képest elcsúszva kerülhetnek nyomtatásra. A túlfeszített sziták bizonyos munkáknál kevesebb nyomatszámot bírhatnak, ezzel extra költséget okozva, ezért nem érdemes minden esetben a maximális feszességre törekedni, és azt nem túllépni. Minden szövettípus érvényes adatáról a forgalmazóként megfelelő információkkal rendelkezünk, fordulj bizalommal kollégáinkhoz.

Amennyiben ezt a megoldást választjuk, a sziták archiválása előtt van egy fontos lépés, amelyet semmi esetre se hagyjunk ki. A szitanyomás során használt szitafestéket közvetlenül a nyomtatás után távolítsuk el a szitából. Ha ezt a lépést kihagyjuk, a szitaszövet nyitott részeibe beleköthet a festék. Az eltávolítás – különösen kétkomponensű szitafesték használata esetén – lényegesen nehezebb és költségesebb lesz.

Ezt a folyamatot olyan szitatisztítóval érdemes csinálnunk, amely nem károsítja sem a szitaszövetet, sem a felületére felvitt emulzió réteget. Takarékossági és hatékonysági okokból optimális, ha a választott szitatisztító nem párolog gyorsan.

Intenzív kipárolgású tisztítóanyagok használata esetén (pl. nitro hígító vagy aceton), az oldószer nagy része már a tisztítás megkezdése előtt elpárolog. Ez egyrészt károsítja a környezetet, másrészt – a párolgás miatti megnövekedett anyaghasználat következtében – nem kifejezetten költséghatékony.

Mielőtt újra használni szeretnénk egy korábban archivált szitát, mérjük meg a szita feszességét. Ez az érték ugyanis idővel csökken, ami minőségi problémákat okozhat a nyomtatás során. Amennyiben 4 szín nyomtatásához választjuk ki a szitákat, törekedjünk arra, hogy mind a négy szita feszessége közel azonos legyen (+/- 0,5N). Az ennél nagyobb mértékű feszességi eltérés passzer problémákat okozhat, vagyis a színek egymáshoz képest elcsúszva kerülhetnek nyomtatásra.

Kínálatunkban számos olyan szitatisztító folyadék elérhető, mely alkalmas a sziták archiválás előtti megtisztítására, a szitafesték kíméletes eltávolítására. Alacsonyabb kipárolgási értéküknek és kedvező áruknak köszönhetően használatuk gazdaságos és költséghatékony.

A tesztelési lehetőségnek köszönhetően – amelyet az érdeklődők számára biztosítunk – már a vásárlás előtt van lehetőség erről saját szemmel is meggyőződni!

Amennyiben szitatisztító termékeinkről szeretnél bővebb felvilágosítást kapni, KERESD BIZALOMMAL KOLLÉGÁINKAT! Néhány részlet tisztázását követően segítenek kiválasztani a számodra leginkább megfelelő anyagokat!

A FESTÉKTARTÓ DOBOZOK MEGBONTÁSA

A Marabu oldószeres szita- és tamponfestékek jól záródó, fém festéktartó dobozokba, illetve fém kannákba töltve kerülnek ki a gyártásból. Ezeknek a fém festékes dobozoknak a kibontásához először egy fogót ajánlunk, majd egy széles lapos fejű csavarhúzót.

TIPP: A festéktartó dobozok és kannák fedelének levételét követően legyünk alaposak. A fedő belső oldalára tapadt festéket egy spatulával szedjük vissza, majd a festéktartó dobozban lévő festékkel alaposan keverjük el.

A Marabu UV száradású (térhálósodás) szita- és tamponfestékek fekete műanyag festéktartó dobozainak nyitásához szintén a fent leírt kibontási módszert javasoljuk. A biztonsági rögzítő fül eltávolításához használhatunk egy speciális, kifejezetten erre a célra készített műanyag eszközt, mely kérhető kollégáinktól! A festéket minden felhasználás előtt – beleértve a színkeverést is – alaposan fel kell keverni. Erre azért van szükség, hogy a leülepedett pigmentek és a festék egyéb összetevői megfelelően vegyüljenek.

TIPP: A festékek nyomtatásra való felkészítése (adalékanyagokkal keverése) esetében mindig külön tárolóedény használatát javasoljuk! Ennek egyszerű oka van. Amikor a festékek saját festéktartó dobozában történik az adalékanyagok bekeverése, úgy elfelejtődhet a keverési arány jelölése. És nem biztos, hogy emlékezni fogunk arra, hogy milyen aránnyal is dolgoztunk korábban.

A festékkeverés során használt keverőkést/spatulát – a különböző színek felhasználása előtt – tökéletesen meg kell tisztítani, mellyel megelőzhető a színek „bepiszkolódása”.

FIGYELMEZTETÉS: A festékkeverés során mindig tartsuk be az általunk használt szita- vagy tamponfesték biztonságtechnikai adatlapjában meghatározott előírásokat a szükséges védőfelszerelésre és szellőztetésre/elszívásra vonatkozóan.

A FESTÉKTARTÓ DOBOZOK VISSZAZÁRÁSA

A szita- vagy tamponnyomás befejeztével a festékes dobozok szélét ajánlott szöszmentes rongy segítségével megtisztítani a visszazárás előtt. A légmentes zárás érdekében érdemes – például szigetelőszalaggal – körbe tekerni a festéktartó dobozt és a tetőt.

TIPP: Ezt a lépést nem érdemes „kispórolni”. Azáltal, hogy megfelelően lezárjuk a festéktartó dobozokat, megnövelhetjük a készleten tárolt festékeink élettartamát is. Oldószer alapú festékek esetében csökkentjük az oldószer kipárolgását, az UV száradású festékeket pedig megóvjuk a szennyeződéstől. Továbbá mindkét típusra vonatkozóan: magunkat és kollégáinkat is mentesítjük a kellemetlen szagok és a festékekből felszabaduló párlatok belélegzésétől.